2010. május 5-6-án Marco Antonio Magiarotti olasz gyógytornász és Vojta instruktor tartott előadást a MEREK-ben (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) az olasz rehabilitációs rendszerről, az FNO osztályzási rendszer olasz alkalmazásáról, a koponyasérültek komplex ellátásáról, a hidroterápiáról és a Vojta-módszerről.

Olasz rehabilitációs rendszer
Az előadó az olasz rehabilitációs rendszerről beszélt, mozgásterápiás szemmel. Hangsúlyozta, hogy a mozgásterapeuta nem a patológiát gyógyítja, hanem a következményeket kezeli. Olaszországban a beteg a rehabilitációs intézettel és a régióval köt szerződést a rehabilitáció kezdetekor. Erről az intézmény vezetője tájékoztatja, és arról is, hogy mennyi ideig veheti igénybe az intézmény szolgáltatásait. Az intézmény és a régió közötti kommunikációt egy információs rendszeren keresztül oldják meg, ez a rendszer szolgálja az elszámolást is. A rehabilitációs intézmény a régió által adott pénzből gazdálkodik, megadott betegszámmal. A beteg megérkezésekor egy team (orvosok, mozgásterapeuta, foglalkoztató terapeuta, szociális munkás, pszichológus) veszi fel a státuszt, határozza meg a rehabilitáció idejét, módját. Rehabilitáció egyénfüggő: 3-6-9 hónap. Ez utóbbi gyerekek esetében érvényes. Lehet periodikus a kezelés, ez azt jelenti, hogy pl. 3 havonta megszakítva, újra igénybe vehető a szolgáltatás. A megszakításokkor sport és egyéb tevékenységeket javasolnak a kliens számára. Az otthon akadálymentesítésében részt vesz az ergoterapeuta, de a régió küldi ki az akadálymentesítésben segítő szakembert. AZ ergoterapeuta és a gyógytornász tevékenysége az utóbbi pár évben határozottan elkülönül, más-más kompetenciákat tudhatnak magukénak, és a rehabilitáció más-más fázisában vesznek részt, természetesen szorosan együttműködve.

FNO alkalmazása Olaszországban
A Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása egy olyan nemzetközi nyelvet biztosít, mely alkalmas statisztikai értékelésekre, kutatásokra. Olaszországban az FNO-t klinikai szinten alkalmazzák, állami szintű utasításra.
A rehabilitációs intézmény és az adott olasz régió közötti kommunikáció egy elektronikus információs rendszeren keresztül működik. A rehabilitációban résztvevő betegekkel kapcsolatban információt köteles adni többek között az intézmény saját költségvetéséről és a rehabilitáció hatékonyságáról. A kommunikáció egyik eszköze az FNO, mely nem csak statisztikai, eredményességmutató eszköz, hanem az elszámolás is ezen keresztül történik. A kódokat a mozgásterapeuták minősítik a kliens megérkezésekor, majd távozásakor. Ezt a dokumentációt juttatják el a régióknak, ahol azt feldolgozzák. A rehabilitációs, fizioterápiás dokumentációkat külön kezelik, mindent elektronikus formában tárolva, tehát az FNO-t tartalmazó dokumentumok és a fizioterápiás dokumentációk külön kezelődnek.

Koponyasérült emberek rehabilitációja Olaszországban
A koponyasérüléssel kapcsolatos tapasztalatait az előadó mozgásterápiás és ergoterápiás szempontból mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a rehabilitáció azon alapszik, hogy a koponyasérülés hatására, milyen tünetek jelentkeznek, milyen mozgásállapot alakul ki a kliensnél. Nem beszélt a korai kórházi ellátásról, hanem csak a rehabilitációs protokollokról, ami megegyezik a hazai rendszerrel. A különbség a két rendszer között, hogy Olaszországban élesen elhatárolódik a mozgásterapeuta és a foglalkoztató terapeuta feladata, szerepe, de a szakmai protokoll menete azonos a hazaival. Az általa ismert intézményben a mozgásterapeuták mindegyike tisztában van a Vojta-módszerrel, ezen kívül olyan technikákat ismernek a terapeuták, ami az adott szakterülethez szükséges. Folyamatos képzéseket tartanak egymásnak, az általuk ismert módszerekből, illetve az intézmény külső továbbképzéseket is biztosít.

Hidroterápia
A hidroterápia szekvenciális folyamat, tehát egymás utáni lépésekből áll össze a fokozatosság elvével. Vízbe mártott testek fizikáján alapszik. Kihasználják, hogy terápiás környezet a víz, de mégsem orvosi környezet. Csökkent gravitáció mellet, a szenzoros stimulálást használják ki a víz által. Minden külső belső receptorra hatást gyakorol a víz. Hidrosztatikus nyomás uralkodik a gravitáció helyett, ez segít az ízületi helyzet felismerésében. Ezenkívül a víz támasztékként is szolgál. A mozgások lelassulnak a vízben, ellenállással szembeni mozgások jönnek létre, a víz erősíti, lassítja a mozgást, ez precízebb kivitelezést eredményez, és a mozgások újratanulásában nagyban segít.  Terapeuta vízben dolgozik, hasonló módon, mint a kezelőágyon. A hidroterápia nem úszás, nem vízi gimnasztika. Nem helyettesíti a mozgásterápiát, azt kiegészítő tevékenység. Fontos a pontos értékelés, vizsgálat a vízi terápia előtt, mivel tudnom kell a kliens mozgásállapotát.

Vojta módszer fejlődése
Cseh Vojta egy mozgásterápiás teammel dolgozta ki módszerét. A team tagjai szétszóródtak Európában, így más-más módon terjedt el a módszer, mivel mindenki a saját szájíze szerint tanította. Vojta módszerével a német Kinder Centrum Müchen-ben dolgozott. Általában gyerekeken alkalmazott módszer, de fontos, hogy nem csak gyermekeken alkalmazható, több más felnőttkori sérülés kapcsán is hatékony, eredményes módszer. Jelenleg alkalmazása sokkal humánusabb, mint Vojta idejében, például odafigyelnek, hogy a gyermekek ne sírjanak a terápia közben, gyermekközpontú lett, de a módszer tartalma változatlan.
A módszer fő alapelvei: A reflexmozgások aktiválása, proprioceptív ingerlési pontokra visszavezethető modell. Fő mozgásirányok a reflexkúszás, reflex gurulás. Cél a veleszületett lappangó sémák felébresztése, fiziológiás mozgásminta serkentése, a testtartási reaktivitása, egyenes tartási mechanizmusok tanítása, vagy újraélesztése. A Vojta módszer fázisos tevékenység. A sémák gyakorlását, így a mozgásokat a beteg memorizálja a kp-i idegrendszerben. Például a gerincoszlop kúszáskor 3 irányú mozgást végez, ilyenkor az izom kontrakció iránya, típusa változik, így az izommunka is változik.
Fő célok a Vojta módszer alkalmazásakor a következők: maximális mozgásterjedelem elérése, arc szájüregmozgás fejlesztése, szemmozgások aktiválása, hólyag, végbél és egyéb belső szervi funkciók javítása.
A módszer javallata: Ontogenetikai fejlődés blokkja, kp-i idr. sérülése (nem csak gyermekkori), perifériás idegrendszer sérülése, mozgásszervi problémák (ficamok, veleszületett csont rendellenességek, törések), stb.
Az eredmény nagyban függ: a sérülés súlyosságától, a terápia korai megkezdésétől, a kezelés minőségétől, kezelés rendszerességétől, gyermek motorikus fejlődési szakaszától, a szellemi képességektől, a szülők együttműködésétől, mivel a szülőknek megtanítható és fontos, hogy otthoni környezetben is rendszeresen végezzék.
Az előadó gyakorlati példákat mutatott be a módszer alkalmazásából. A két napos ismertetője szakmailag, mind elméleti, mind gyakorlati ismeretátadásban nagyon színvonalasnak, hasznosnak mondható. Tervei között szerepel a Vojta-módszer magyarországi terjesztése, melyet fontos lenne minden olyan kollégának megismernie, aki mozgássérült emberekkel foglalkozik.

Összeállította: Ilosvai Georgina Ilona